Jó reggelt,

pár napja agyalok azon, hogy átcuccoltatom a blogomat egy másik alapszerverre. Egyrészt hatékonyabb technikai hátteret biztosítanának, másrészt lehet, nem ingyen püfölném a betűket, harmadrészt adnának egy olyan szakmaiságot is a blogoknak, amelyben igazi és hús-vér újságírók véleményeznék az irományokat. Nekem ez utóbbi volna igazán fontos, mert annyira új terület még nekem ez a nyílvános írkálás, hogy szükségesnek vélem a visszajelzéseket. És okés, hogy visszajelzés értékű, ha Férj a térdét csapkodja egy-egy írásom láttán, a kolleganőm meg leguggolvva röhög valami poénomon, reggelente pedig, amikor belépek a mindannapi flabélos edzésemre, a tulaj azzal fogad, hogy hehe, nagy a talpam, de ezek azért zömmel elfogult vélemények. Nem vallom be, de iszonyat jó ezeket bezsebelni, így köztünk szólva.

Viszont van egy kitétele ennek az új felületre költözésnek: női témában kell írkálnom. No, ezen a női téma dolgon peng az agyam már napok óta, mert a bánat tudja, mennyire női téma az, hogy van egy kótyagos macskám, éhes lettem Budapesten, vagy a fiam szavalt az iskolai évnyitón.

Egyáltalán, mit is takar a női téma? Írjak celebekről? Az a gond, hogy kereskedelmi tévét nem, vagy csak nagyon limitáltan nézek, valóságshow-t a Vikivel való veszélyeztetett terhességem alatt láttam utoljára, amikor úgy kellett végigélnem 40 hetet, hogy a végére már elunta magát minden szürkeállományom: otthon kotlottam pihengetve és felpolcolt lábakkal és végignéztem, ahogy a később megzakkant BB Évi megnyeri az első Big Brothert.

Bulvárt viszont olvasok a neten. Az ügyfelek ugyanis két témáról szeretnek társalogni. Van aszongya a sógor-szomszéd-sarki közértes vagy a saját betegségei zavarba ejtő részletekig menő elmesélése, illetve a különböző celebek szapulása, valamint a sorozatok. Nagyon tudok az első témán együttérzően mosolyogni és hűházni, a másodikon viszont leakadok, mert igazán fogalmam sincs, mit tudnék hozzászólni ahhoz, hogy a Miki a Barátok köztben megint rányomult a Nórára. A mit is szólok a Szulejmánhoz illetve a szerintem is megdöbbentő képsorokat közölt-e a Kókusz Plusz kérdésekre pedig végképp nem tudok mit mondani.

Így jobb híján olvasom az egyik bulvármagazin honlapját, hogy legalább az alap műveltségem meglegyen. Ott olyan mélységű cikkeket lehet tanulmányozni, amelyekből megtudom, hogy Kiszel Tünde már szedeti a szemöldökét, Liptai Klaudia új pasija vagy húsz évvel fiatalabb nála, a valamelyik VV sztár pedig véletlenül Dubai-ban tartózkodik és ott jó neki. Pár hete viszont már reszkető kézzel nyomok rá a bulvárlap címére, mert sikerült sokkot kapnom az egyik cikktől, amelyben megtudtam, hogy Mc Hawer az elvonón beleszeretett VV Évába. Erre a hírre Te. Jó. Ég. felkiáltással reagáltam és úgy éreztem, a bulvár újságírásnak megtaláltam az abszolút mélypontját.

Véleményem a celebekről meg nagyon nagyon nincs, ugyanis szeretek saját véleményt alkotni mindenkiről, így például Détár Enikőről is pár éven át elolvastam mindenféle összezutyult cikket, de mint színésznő, nem mentem bele az össznépi káromkodásba és nem tudtam azt mondani róla, amit mindenki más. miszerint ő csak egy műnő, aki tehetségtelen, meg depressziós, meg semmit nem ér. Ellenben két éve ő volt az egész napos háziasszonya egy céges rendezvényünknek, ahol nem csak felkonferált, de szavalt, énekelt és táncolt is, nos azóta saját véleményem van róla, ami csak az enyém, és ennek megfelelően őt tartom az ország egyik legnagyszerűbb művészének.

Szóval a celebek témaköre kilőve, nem tudnék róluk írni, ha meg mégis, az ritka unalmas lenne.

Írjak sminktippeket vajon? Életemben négyszer volt az arcomon alapozó, egyszer az esküvőmön, egyszer az esküvőm előtti próbán, egyszer valaki más esküvőjén, meg egyszer egy budapesti ingyen sminknél, ahol megállítottak, kisminkeltek, úgy néztem ki, mint a saját nagymamám, majd nagyon csúnyán káromkodva engedtek el, mert nem akartam hétezerkilencszáz forintért alapozót vásárolni náluk. Bevallom, próbáltam én magamra kenni ilyesmit s.k., de úgy néztem ki utána, mint akire rádőlt egy szoláriumcső, foltos voltam és természetellenesen ....... hogy is mondja ........ igazán csúf.

Műkörmöm egyszer volt, mert buliból elmentem próbakéznek egy műkörmös tanfolyamra. Elképesztően élveztem a dolgot és pontosan két napig meg is maradt a kezemen mind a tíz darab, nem is értem, miért kellett nekem műkörmökkel cicakonzervet nyitogatnom, de kettő ettől a dologtól lerepült és utána megmaradt nyolc, amiket aztán én piszkáltam le további két hét elteltével.

Női téma lehet továbbá a receptek leírkálása. Tegnap csináltam zöldséglevest és sertéspörköltet házi tarhonyával és finom lett mindkettő, kicsit csípős. Pont. Írjam-e le a receptjeit? Minek.. Ma pedig vajat kezdtem köpülni, mert megmaradt egy liter házi tejem, ami már bepimpósodott,  és tegnap este elolvastam, hogyan lehet belőle vajat varázsolni. Egyelőre szerencsétlenkedem az egésszel, most azért menekültem be ide írni nektek, mert a konyhám már tiszta dzsuva a tejsavótól.

Viszont akkor máris odakerültem a "Hogyan takarítsunk hatékonyan a konyhában?" témakörhöz, ami ismét női téma lehet, de pillanatnyilag akárhogy is töröm a búrám, egy mondatos írást tudnék kreálni erről: "A konyhában áll a trutyi, én meg szépen megyek és lesúrolom." Izgi..

Szóval egyelőre tanácstalan vagyok, de majd jól gondolkodni kezdek és ezt a feladatot is megoldom. Addig is marad ez a felület, ahol köszönöm, hogy jó páran követitek a szövegelésemet.

Petra